Megint Harry

Ma, idén másodszor megint moziba mentünk Harry Potter kedvéért. Elérkezett a befejező rész, és hát ezt tényleg nem lehetett kihagyni. Én hősiesen tartottam is magam az elhatározásomhoz, hogy márpedig csak moziban vagyok hajlandó megnézni, ha a fene fenét eszik is. Kár lett volna ezt az élményt elrontani valami über gagyi kalózpéldánnyal. Ferkóm elkövette ezt az általam eretnekségnek tartott dolgot, de ez már az ő sara. Szerintem megérte türelmesnek lennem, mert tartalmilag és látványilag is azt kaptam, amire vártam. Csak azt sajnálom, hogy nincs folytatás. :( 

Lilusra megint a nővéremék vigyáztak. Ebéd után lefektettem és el is indultunk, mert ha már beutaztunk Szegedre, egy kicsit csavarogtunk és vásároltunk is. Még mozi előtt hazatelefonáltam, hogy mi a harci helyzet itthon, és volt is éppen harci helyzet rendesen. A háttérben hallottam, hogy Lilus sírdogál, és a nővérem már mesélte is, hogy konkrétan nem tudják mi baja, mert már fél órája kínlódik szegény. Gyanakodtak a fogára, mert csülkig rágta a kezét, és se enni, se inni nem akart igazán. Elég szar rossz érzés volt hallgatni, hogy sír és nem vagyok ott, de gondoltam majd csak ellesznek valahogy. A biztonság kedvéért kapott egy kis homeobogyót. Szóba került még egy előzetes gumicsizma körüli hiszti is, ami abból adódott, hogy el akartak menni sétálni és az öltözködésnél szandál helyett azt szúrta ki magának, és nem is volt hajlandó megválni tőle, így hát a negyven fokban rövid gatyában és gumicsizmában indultak útnak. Ezt azért megnéztem volna! :D Sokáig nem jutottak, mert ekkor kezdődött a rejtélyes bajság, így megnyugtatásképpen visszafordultak. Később aztán összejött a séta és még uzsonnázott is rendesen. Mikor hazaértünk kicsit zavart volt, mintha el se akarná hinni, hogy lát minket. Nem győzött ölelgetni és puszilgatni. Már ezért is megérte a kis kiruccanás, meg a cuki pizsamákért, body-ért, Ferkóm akciós farmerjáért és az én szuperakciós napszemüvegemért!