Már egy hónapja vettünk Lilinek egyet. Őrült agy lelkesedést nem aratott. Mindennap megnézegeti, játszik vele és tudja hogy mire való, de ráülni nem hajlandó. Jól van, gondoltuk nem gond ez, majd szokja, aztán ha kedvet kap kipróbálja. A múlt héten már egyszer rápróbáltam a pucérkodásra, de mivel döglesztő meleg volt kint és kevés árnyék a udvaron, így a lakásban ejtettük meg ezt a szeánszot. A délutáni alvás után vettem le róla a pelust, és mondtam neki szóljon ha valami készül. Mivel két napja nem kakilt, gondoltam lesz valami történés. Elrohangált így egy ideig, majd miközben bepakoltam a mosógépe, szólt, hogy Anyaaa! és hallatott egy pukkantást. Mire hátranéztem (fél másodperc!) a szőnyegen landolt egy nagyobb darab, ami persze végig gurult a lábán. Én nagyon megörültem, amitől ő nagyon megijedt, így kis kergetőzés után sikerült zuhany alá rakni, majd a végterméket összeszedni és leküldeni a WC-n. Persze ő húzhatta le és még integettünk is utána.
Aztán tegnap, megintcsak két kaki mentes nap után észrevettem, hogy elvonul a játszós sarokba és koncentrál. Arrébb mentem, hogy ne zavarjam, de szinte azonnal jött utánam és húzogatta a pelenkáját, közben mondogatta, hogy phűphű pipi, és mutogatott fel az emeletre. Ott van a pelenkázó. Ezt később még egyszer megismételte. Ma pedig ugyanez megismétlődött csak tele pisis pelenkával. Kicseréltük, majd a szárazat is le akarta venni. Hagytuk megint pucérkodni, és egy kis idő múlva az emeletre mutogatott és azt mondta, bibi (bili), közben pedig összeszorította a lábát. A kérdésre, hogy kell-e pisilni, igennel bólogatott így felvittük, de nem ült rá sem a bilire sem a WC-re, így ráadtam a pelenkát. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy kezdi összekapcsolni a dolgokat, de erőltetni ezután sem fogom. Majd halad a saját kis tempójában. Már ezért is nagyon büszke vagyok rá! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése