A múlt hét végén egy nagyon kedves barátnőm, Niki érkezett hozzánk a párjával, Gáborral, hogy egy kicsit kiszakadjanak a fővárosi forgatagból, és itt vidéken pihengessenek egy kicsit. Pénteken csak sajnos este érkeztek, így még beszélgetni se sokat tudtuk, de igyekeztünk mindent pótolni később. A szombati fő program a strand volt, amit mi is nagyon vártunk, mert Lilust is most vittük először ilyen helyre. Igazából tavaly is mehettünk volna, elég nagy volt már, viszont a vízben még félévesen nem tudott mit csinálni, a parton homokozáshoz pedig kicsi volt. Most is nagyon megilletődött, mert ugye a kánikula miatt rengetegen voltak és már maga a strand területe is hatalmas.
Először a tóban mártóztunk meg vele, ahol majdnem sikerült az első strandos élményét tönkretenni, ugyanis csak egy pillanatra engedtük el a kezét a neki fenékig érő vízben, mikor egy kisebb hullám meglökte (gondolom én) és már fejjel a víz alatt találta magát. Négyen nyolc kézzel kaptunk utána és azt hiszem (úgy megijedtem akkor, hogy nem emlékszem) én kaptam fel gyorsan. Az tuti, hogy orrán-száján nyelte a vizet, de egy kisebb prüszkölésen kívül nem lett baj. Később már a vízből is alig akart kijönni. A gyerekmedencében szintén kellett egy kis idő az oldódáshoz, de aztán egész jól feltalálta magát. Egy ideig csak a többi gyereket nézte, aztán egyre bátrabban elindult ő is játszani. Az meg egyenesen ámulatba ejtette, ahogy a csúszdákról potyogtak az emberek a vízbe. Majd meg zabáltam, amikor nagy tudományosan szemlélte, hogy elindulnak és oda érkeznek az orrunk elé. Nem értette az összefüggést, de baromira meg tudott örülni egy-egy csobbanásnak. :)
Jól ki is fáradt estére, nem kellett ringatni és egy hang nélkül végigaludta az éjszakát.
Vasárnap délelőtt pihentünk, amíg a vendégeink szintén strandoltak, majd délután össznépi családias sütögetést rendeztünk. Az udvaron felállítottuk Lilusnak is a kis pancsolóját, de inkább a homokozás és a buborékkergetés volt a programja. Meg persze a vég nélküli kajálás, merthogy egyfolytában evett valamit egész hétvégén. Már én is meg voltam lepődve, hová fér bele ennyi minden. Az abszolút kedvenc a kovászos uborka volt, amit mindenki tányérjáról próbált elcsenni, többnyire sikerrel. :) Egy teljes órát sem aludt délután, ehhez képest este kilencig fent kukorékolt, aztán fürdés után már kidőlt és megint bírta reggelig. A család tizenegy körül úgy döntött elvonul, mi pedig Nikivel beiktattunk egy igazi csajos dumapartit hajnal háromig. Akkor is csak azért hagytuk abba, mert belegondoltam, hogy Lili reggel hatkor ébreszteni fog, és hát a továbbiakban már nem tűnt jó alternatívának a kanapén ücsörgés, egy kis alvás viszont annál inkább.
Hétfő délelőtt egy kicsit a fiúkra bíztuk Lilust, és amíg ők ezerszer körbecsodálták a központban lévő szökőkutat, addig mi bevettettük magunkat a turkálóba és jól megérdemelten újabb kincsekkel gazdagítottuk magunkat. Sajnos gyorsan teltek a napok, és már megint nem volt idő mindenre, de a meghívás visszafelé is érvényes, így valószínűleg még élünk vele a nyáron.
Most pedig megyek, mert ha jól látom, márpedig jól látom, a gyerek most nyomott ki egy nagy adag naptejet a kanapéra. Strandra készülünk, már megint. Így:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése