Járássegítés???!!!

Lilus az utóbbi egy hónapban megint rohamosan fejlődött. A bútorok mellett már teljes biztonsággal közlekedik. Bárhol feláll segítéség nélkül, és vigyorogva szörfözik. Ennek borzasztóan örül, majd megtapsolja magát és fenékre huppan. Sétálni nem igazán akar akkor sem, ha fogjuk a kezét, viszont amikor egyedül feláll, akkor már lendülne neki, hogy elinduljon, de még nem mer. Nemrég kapott kölcsön egy járássegítőt (!), ami eddig csak azért keltette fel a figyelmét, mert zenél. Ezt különösebben nem bánom, mert nem igazán vagyok híve az ilyen kütyüknek. Mi is csak a szüleink kezét fogtuk, az volt a segítség, és mégis két lábon járunk, nem négykézláb mászva. Mindegy, ilyen is van, néha megnyomjuk az orrát, hogy zenéljen. Egyébként valami oroszlánféleség a járgány. 

Úgy volt, hogy lesz bébikomp is, de ebben inkább bizonytalan voltam, mint teljesen elutasító, aztán a védőnő győzött meg a feleslegességéről. Én azt gondoltam, nem teljesen haszontalan dolog, meg amúgy is olyan édesek a kicsik, amikor kotornak benne. Ferkóm viszont nem preferálta különösebben. Venni mondjuk nem szándékoztunk, de kaptunk volna kölcsön. A védőnő szerint egy olyan kisgyereknél, aki normális ütemben fejlődik, mint Lilus is, felesleges, mert lehet, hogy visszaveti a természetes fejlődését, nem pedig segíti. Az ilyen szerkezetek ugyanis becsapják az agyat. Azt mondta, a 25 éves tapasztalatával tanulmányt tudna írni például arról, hogy hogyan alakul a mozgásfejlődése azoknak a gyerekeknek, akik bébikompoztak, azokkal szemben, akik nem. Siettetni mi sem akarunk semmit, és egyébként sem szeretem ezt a versenyre aludjunk, beszéljünk, járjunk stb. felfogást. A napokban összefutottam egy csajjal, akivel utoljára pocakos korunkban találkoztunk, és röpke öt perc alatt kifaggatott, hogy Lilinek milyen tudománya van. Persze anélkül, hogy visszakérdeztem volna, megtudtam róluk (végig többes számba beszélt), hogy hány foguk van, mit esznek, isznak, milyet kakilnak, járnak, beszélnek stb. Mivel ilyen hülye helyzetekben általában csak illedelmesen vigyorgok és válaszolgatok, semmi frappáns beszólás nem jutott eszembe. Most már azt mondanám, amit egy ismerősöm egy hasonló kérdésáradatra, hogy Mit tud? Mit tud? Hááát, beleugrik a gumicsizmájába aztán megy játszani! Ennyit!