Nem akartam külön bejegyzéseket szentelni minden kis fejlődési momentumnak, mert az mégiscsak túlzás lenne, így hát összegyűjtöttem egybe az utóbbi időben történteket.
Lilus fogainak száma ötre bővült , amit úgy vettünk csak észre, hogy vigyorgás közben az alsó kettő mellet megvillant még egy fog. Fent pedig kettő készül kibújni. Egyenlőre úgy tűnik ez sem viseli meg különösebben, kegyes hozzá a sors. :)
A pici szókincse is kibővült a hapcival és még mivel, na mivel, természetesen azzal, hogy kimondja, apa. :D Bár a hapci, az inkább "haciiiiii", mert persze csibészkedik közben és tisztában van vele, hogy levesz a lábunkról a huncut vigyorával.
Tegnap felállt a kiságyában is, így várt engem a délutáni alvásból felébredve. A bútorok mellett már pillanatok alatt állásban van, és ha túl messze van a lába, akkor kapaszkodva egy-két lépéssel közelebb megy.
Vannak játékai, amelyeket, ha megnevezünk akkor oda megy és megfogja. Ilyen pl. a labda és a plüss Csőrike, amit meg is szeretget és puszilgat.
Ha a kedve úgy tartja, puszit is küld, cuppant a szájával.
Az integetés most már mindig megvan, ha valaki elmegy és mondja is hozzá, hogy pápá.
Persze nem vagyok elfogult, és nem csak pozitív fejlődésről tudok beszámolni, mert vannak most már igazi hisztis, ellenkezős és duzzogós próbálkozások is. Néha majdnem elszakad az a bizonyos cérna, de többnyire türelmesek vagyunk a próbálkozásokkal szemben. Tudom én, hogy neki is bontogatni kell a szárnyait. Egyébként nagyon zsivány a kis Csibimanóm, mert érdekes módon ha százszor mondom el, hogy "Nem nyúlkálunk a konnektorba, akkor sem, ha vakdugó van benne!", akkor százegyedszer is megpróbálja, mert ugye neki ez a mondat még nem sokat jelent. Viszont, ha azt mondom neki, hogy "Liluskám! Hol van a cici?", akkor azonnal szégyenlősen elmosolyodik és a mellkasomhoz dörgöli az arcát. Ezt bezzeg megérti? :D :D :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése