2010. november 8., hétfő

Járóka

Korábban már említettem,hogy nem vagyok igazán híve a járókának, nem szeretem ilyen korlátok közé szorítani a gyerekemet, de elismerem, hogy van jó oldala is. Tegnap megkaptuk kölcsönbe nővéremék járókáját, amit ma le is teszteltünk Liliussal. Egyenlőre kitűnőre vizsgázott. :) Reggel miközben rendet vágtam a konyhában,  nem kellett vagy ötször utána mennem és türelmesen elmagyaráznom, hogy miért nem jó, ha  megrágja a papucsunkat, kikaparja a virágföldet a cserepekből (most belegondolva, lehet, hogy egy kiskutya veszett el benne), felszedeget minden szöszt és apró vicket-vackot a földről, amit persze azonnal a szájába is töm. Bár a szöszfelszedést annyira profi módon űzi, hogy elgondolkodtató, porszívózás után ne eresszem-e útnak a lakásban, mert így tuti lesz a tisztaság! :) Aztán az ebéd úgy alakult, hogy ő hamarabb evett, így amikor én ettem, szintén a járókában kötött ki a fent említett okok miatt. Egy szava sem volt ellene, csendben eljátszott a játékaival. Pedig azt hittem már nem fogja annyira díjazni, mert mióta mászik, nagyon élvezi, hogy kitárult előtte a világ és kevésbé érdeklik a saját játékai, érdekesebb minden más ami mozdítható. :)
Egyenlőre így vagyunk a járókával, aztán lehet, hogy lesz ez még így se!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése