A néptáncra járásnak és az itthoni gyakorlásnak úgy tűnik megvan az eredménye, mert Lilus egyre aktívabb a foglalkozásokon (szinte mindent csinál, de húsz perc fél óra után már inkább csak nézi a többieket), és itthon is kéri, hogy mondókázzunk, énekeljünk vagy táncoljunk. Néha már egyedül énekelget, például a Nád a házam tetejét, amit ha együtt éneklünk végig is mutogat.
Tegnap vacsora közben villantotta ezt a rövid változatot. :)
Teteje, teteje.(paskolja a fejét)
Mi jesz? (széttárja a karját)
Cinee, cinee. (simogatja az orrát)
Másik kedvence ez, amiből pár szót elmond és szintén eljátszik.
Gomba, gomba, gomba, (kalapot mutatunk a fejünkön)
Nincsen semmi gondja. (széttárt karokkal bólogatunk)
Ha az eső esik rája, (ujjainkat mozgatjuk)
Nagyra nő a karimája. (kört rajzolunk a fejünk felett)
Az esőt csak neveti, (ujjainkkal mosolyt rajzolunk)
Van kalapja, teheti. (mintha megemelnénk a kalapunkat)
Ma pedig ezt énekelte egyedül. :)
Ba, job, ba, job. (Bal, jobb, bal, jobb.)
Menne mamo. (Mennek a majmok.)
Bugyabed mánna. (Budapesten megállnak.)
Dudána. (Seprűnyélen dudálnak.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése