Az okostelefonról

Elég sok képet és videót készítek Liliről és mivel szeretném a jobb pillanatokat megragadni sokszor a telefonommal veszem fel, mert hamarabb kéznél van és gyorsabban be is kapcsolom. Pár hónapja van egy okos telefonom, ami igazából csak egy közép kategória, de úgy tűnt a laptopnál mégiscsak okosabb. Merthogy, amikor felraktam a gépre a videókat, akkor az egy felugró ablak keretében kedves figyelmeztetést küldött, miszerint borzasztóan sajnálja, de ezeket a videókat ugyan lejátssza, viszont hangot ne is próbáljak kicsikarni, mert lehetetlen. Ez így is volt, még okos Ferkóm se tudta orvosolni a problémát. Gondoltam oké, azért én csak gyártom a felvételeket és majd a telefonon lemozizom annak, akit érdekel. Aztán valamelyik nap felraktam az előző bejegyzésben látható gyöngyszemet, arra gondolva, hogy ott a hang úgysem lényeg, és láss csodát a blogon mégiscsak hallatszik az én visszafojtani próbált kuncogásom. Így hát jöhetnek a videók is. Rögtön itt van kettő. Az elsőn éppen hullafáradtan ebédel, de zsiványkodásra van ereje. A végén meg tudnám zabálni. :)

A másodikhoz csak annyit fűznék, hogy nem az sztrádán autókázunk így, csak a három házzal arrébb lévő Mamihoz csorogtunk át lassan. Ja, és persze a garázsba is így állnak be. :)