Na nem az Orfeumban jártunk, hanem a hétvégén egy mulatozásra utaztunk fel Pestre a leges-legkedvesebb (anyukám fogalmazott így) barátainkhoz. Azért írom ezt a többes számot, mert ez a barátság majd negyven éves múltra tekint vissza és anyutól ered. Hajdanán az akkori Ifjúsági Magazinon keresztül történő levélváltásnak köszönhetően (emlékeim szerint legalábbis így volt, de ha nem akkor anyukám majd kijavít, mert úgyis olvasni fogja e sorokat :)) ismerkedett össze kedves barátnőjével, Rózsikával. Annyira egymásra találtak, hogy azóta minden évben egyszer-kétszer találkozik a két család, akár csak pár nap erejéig is. Nekik két lányuk van, mi pedig hárman vagyunk szintén lányok és még korban is közel állunk egymáshoz, így törvényszerű volt, hogy a barátság tovább öröklődik, és ez így is van. Kíváncsi leszek, hogy majd az unokák meddig viszik ezt tovább. :)
Szóval a lényegre térve, szülinapos és egyben nyugdíjba vonulós meglepetés bulira voltunk hivatalosak. Szombaton ebéd után indultunk, hogy éppen csak a parti kezdetére érjünk oda és nehogy lebukás legyen. Bár a családtagok ügyesen szervezkedtek, mert az ünnepeltet egy elterelő hadművelet keretében eltávolították otthonról. Lilus a kocsiban ejtette meg a délutáni sziesztáját, amiért hálás köszönet Panna önfeláldozásának, mert az ő haja csavargatása közben aludt el.
A buli jól sikerült, meglepődött, akinek meg kellett, a vacsora finom volt, a hangulat remek. Lilus egy ideig kis ragacs volt, ami persze érthető a sok idegen ember és a hely függvényében, de a parti végére annyira feloldódott, hogy táncmutatványával szórakoztatta a nagyérdeműt. :) Az estébe nyúló mulatozásra tekintettel a barátoknál aludtunk, szétszórva minden irányba. :) Lilit is sikerült fél tíz körül ágyba dugnom, de annyira fáradt volt már, hogy majd húsz perces félig álomban lévő sírdogálást követően bírt csak elaludni. Másnap még ebédre is hivatalosak voltunk, így megint alvás időben indultunk haza. Itt megint köszönet Pannának, mert indulás után tíz perccel már el is altatta Lilust. A kis Csibimanóm előtt pedig le a kalappal, mert a kb. két hete kibújni készülő fogát növesztette éppen a hétvégén, amit igen csak megszenvedett már vasárnapra, mert rongyosra szaggatta fel az ínyét. És még kint sincs teljesen. :(
Telefonguruk |
A táblát nem loptuk, mi készítettük! :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése