Nagyon el vagyok maradva már megint, pedig annyi mindenről akartam írni. Így csak pár mondattal és képpel jövök, mielőtt minden aktualitását vesztené.
Például még a múlt hétvégi kiruccanásunk alkalmával megejtett sportcentrumban tett túránk, ahol nem is igazán a vásárlás volt legnagyobb élmény (bár egy valakinek igen, de erről lentebb :)), hanem mindenféle játék, járgány és edzőgépek kipróbálása. Mit nekünk vidámpark, ez még annál is jobb volt, ráadásul ingyen! :)
Aztán ott volt hétfőn a néptáncos karácsony, amit sajnos nem sikerült megörökíteni, mert az indulás előtti azt a csizmát nem veheted fel Liluskám, mert hideg van, esik a hó és abban lefagy a lábad (mert szinte papírból van) többször ismétlődő monológból adódó hiszti miatt kicsit kapkodósan indultunk el, így a fotómasina itthon maradt. Persze amint kiértünk a hóra a probléma már elillant, és a kedve is annyira megjött, hogy ámulatba esve nézte végig a néptáncos pár műsorát, ami tényleg nagyon jó volt, a gyerekeket teljesen elbűvölte a pörgős szoknya látványa. Egy kis élőzenével tartottak táncházat, amin teljes erőbedobással részt vett, és indulni se nagyon akaródzott neki haza. Volt fenyődíszítés, csillagszórózás, és kaptak egy-egy kis ajándékot, Ő például egy kis angyalkát, amit én, szerencsétlen, hanyag anya a táskám tetejére raktam, majd elhagytam valahol. :(
Ferkóm pedig annyira rákapott a héten a kenyérsütés ízére, hogy lassan pékséget nyithatnánk, mert alig győzzük megenni. Saját kézzel gyúrja, dagasztja, kelesztgeti aztán a mezei gázsütőnkben ropogósra süti. Tényleg nagyon finom, de még így is folyton a legtökéletesebb recepten agyal. :)
Lili meg szerelembe esett. Egy csizmával. Már akkor gyanús volt a ragaszkodás, amikor felpróbáltuk rá boltban, mert már ott is csak kisebb hiszti árán volt hajlandó megválni tőle. Végül nem emiatt vettük meg, hanem mert tényleg csizmavásárlás volt a cél, akarom mondani a Jézuska célja. Hótaposóért indultunk, de végül rátaláltunk egy bélelt gumicsizmára. Vacilláltunk hogy igen vagy nem, végül az igenek győztek és maradt a kosárban. Tesztelés alatt van, az tuti, hogy nem ázik be, és elég melegnek tűnik. Egy számmal nagyobbat vettünk, de olyan csinos, hogy fel sem tűnik, és legalább jövőre is jó lesz. Így már az árán sem bosszankodom annyira. Aztán mégis úgy alakult, hogy nem a fa alatt fogja megtalálni, mert a hóesés, és mindjárt utána latyak miatt elővettük, mert nincs alkalmas lábbelije ilyen időre. Ugyebár a múlt héten még tavasz volt, én meg folyton halasztgattam egy ilyen csizma beszerzését. Most pedig az van, és értsétek szó szerint, csak az alvás idejére hajlandó megválni a lábbelitől. Már én sem csak a saját cipős gardróbomról fantáziálok, hanem az övéről is. Azt a cipőmániás mindenségit neki!
Utolsó pillanatokban készült még pár dekoráció és dísz a lakásba, megsült a mézeskalács, az amerikai süti, az ajándékokat megvettem, elkészítettem és becsomagoltam. Képeket majd később rakok fel a saját készítésű ajándékokról, mert félő, hogy reggel még neteznek az illetékesek, akik ide benéznek néha. Ma este már a fenyő is díszbe öltözött, hogy holnap reggel teljes pompájával köszönthesse Lilit.
Végül pedig Boldog, Békés és Szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket kívánok minden nyilvános és titkos olvasónak! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése