13 hónapos kis beteg Csibimanó

Azt hiszem a tegnapi nap és az előtte éjszaka volt a betegség csúcspontja. Nem sokat aludt egyikünk sem, Lilus a foga és a láz miatt, mi meg persze az ő dajkálgatása és szeretgetése miatt. Volt sétálgatva alvás, sírás közbeni alvás, apa karjaiban alvás, anya mellkasán alvás, anya mellett alvás és kiságyban alvás, de ez mindösszesen kb. 4 óra alvást jelentett. Tegnap még elég rosszul érezte magát, gyakorlatilag csak a kezemben tartózkodott, kisdolgomat is csak úgy tudtam intézni, hogy a lábamnál ült és sírt. Se járni, se mászni nem bírt annyira legyengült. A tegnap éjszaka már kicsit kellemesebben telt, már ha lehet ezt a szót használni arra, hogy felkelt ugyan ötször is, de gyorsan visszaaludt. Ma már szerencsére nem volt láza, csak egy kicsit nyűgös volt. Szerintem én is az lennék, ha a sok törölgetéstől szétrepedne az orrom.:( Úgy folyik az orra, mintha megnyitottak volna egy csapot, és hát leszívogathatnám neki egész álló nap, de akkor akár a hátamra is köthetném a porszívót, hogy szükség esetén azonnal kéznél legyen. Így marad a néha-néha porszívózás és a puha textilpelenkával törölgetés. Mára egész jól visszanyerte a színét, csak a szemein látszik, hogy kicsit még gurinciás. Az étvágya mintha csökkent volna, de ezt a gyógyszerek számlájára írom. Már sétálgatni is volt kedve, és végre sikerült telefonnal is elcsípnem a pillanatot. Az elején én nyerítek bele, hogy gyere. :D