Zűr(zavar)

A fent említett állapot valahol a tegnap délelőtti orvoslátogatás (nem vírusos a takonykór, csak meghűlt egy kicsit) és az esti finoman szólva nehézkes elalvás között állt be, és makacsul kitartott ma egész nap. Az ominózus nevetgélős majd kettő perc múlva sírós, hisztis, hajtépős elalvás után hajnali 3-kor csapott le újra a Lili nevű hurrikán. Éjszaka ha megébred, általában nincs annyira észnél, hogy ne lehetne pár perc alatt visszaaltatni, de most úgy kipattant a szeme, hogy nem hatott se szép szó, se kevésbé szép szó, se könyörgés, se alkudozás, se semmi, Ő mindenáron olvasni akart. Ósaj, ósaj, ósaj! (olvasni, mesét), mindezt kb. 8 oktávon.  Rejtély, hogy honnan jött ez a gondolat így hajnalok hajnalán! Mi azért csak tartottuk magunkat ahhoz, hogy na mégse már, mert akkor mi lesz a következő kívánság és egyébként is éjszaka van, alvásidő és kész. Mondjuk ezt az éjszaka van dolgot csak akkor hitte el, amikor Ferkóm a fél lakáson körbevitte és minden ablakon kinéztek. Az olvasásról viszont nem tett le, így a mi ágyunkban kötött ki, hátha attól megnyugszik végre. El is csendesedett gyorsan, de kétszer még remegő hangon felsóhajtott, hogy Ósaj! :) 

A reggel se indult sokkal jobban, majd az egész napra rányomta bélyegét a folytonos ellenkezés, a verekedés, a rengeteg Nem. Nem. Nem., és éreztem, hogy én sem éppen a türelmes napjaimat élem. Közben meg sajnáltam, mert tudom, hogy beteg, ami miatt kevesebb időt töltünk kint,  hogy nehéz neki is ez a dac korszak, és talán van egy kis bölcsis utóhatás (a héten egyébként nem ment a betegség miatt, jövőhéten újult erővel indulunk neki). Még többet próbáltam ölelgetni, szeretgetni, de ma még kevésbé hagyta magát. :( Nem is csodálom, ha a nagyon utált orrszívó-porszívózás miatt büntet keményen. Ennyire zűrös napot viszont még se betegség, se a dacolás nem okoztak, így gyanús volt, hogy lapul még valami a háttérben. Aztán Pipacsnál jött a nagy felismerés, hogy bizony telihold van. És tényleg, régebben mindig figyeltem ezeket a napokat és tetten érhető volt valami változás a viselkedésében, meg az enyémben is, de már megfeledkeztem róla.  :S

A mai nap egyik pozitívuma, hogy kiderült, Lilus imádja Bogyó és Babócát, így gyorsan szereztem neki két DVD-re valót, ha esetleg holnap szükség lenne valami lenyugtatós időtöltésre.
A másik pozitívum, hogy anyukám, a legjobbkor, megjelent a Nyúllal (most még ez a neve) és végre egy kis enyhülést hozott a vihar közepébe. :)

 

A harmadik pozitívum, hogy életem első sajtos bagettje egész jól sikerült, annak ellenére, hogy rozslisztből csináltam, mert csak az volt itthon. Lehet, hogy az én ízlésemmel van a baj, de ezek a péksütik igazán a fehér lisztből finomak.  A feszültséglevezetős forralt borhoz kiváló. :) Az eredeti recept Limara pékségében megtalálható.