2011. január 24., hétfő

Szülinapi party hegyek

Szülinapokról szólt a hétvége,és persze a mai nap is. Vasárnap Ferkóm anyukájánál ünnepeltünk, mert Lilus keresztapukájának, Dávidnak tegnap volt a születésnapja, így össznépi családi banzáj volt. Délután gyűltünk össze egy kis tortázásra, süteményezésre. Szerencsém volt, mert Dávid anyukája, Évi sütött két tortát, így nekem csak muffinokkal kellett készülnöm. 



Egész jól is sikerült, nem úgy, mint a mai tortasütésem. :S Mindjárt erről is beszámolok. Jó volt, hogy együtt tudott lenni a család, még dédikének is jót tett, aki sajnos nincs túl jó erőben mostanában. Lilus kicsit nyűgös volt és anyás, de egy idő után sikerült azért feloldódnia és jókat játszott az unokatesókkal. Hihetetlen, de nagyon jól eljátszottak egy marék gombbal négyen. :) Egyébként nem szeretem, ha ilyenekkel játszik, mert mindent a szájába vesz, és persze hogy most is megpróbálta. :S Jól van, egyszer van egy évben szülinapja, csak akkor sem kellene gomboktól fulladoznia, de a lényeg, hogy végül is nem lett gond. Természetesen begyűjött pár ajándékot, babát, konyhai eszköz készletet (lehet, hogy célzás volt arra, hogy hátha nagyobb konyhatündér lesz, mint az anyja), és ezt a gyönyörűséges képet, ami Pócsik Olga festőművész munkája. 


Ma délután pedig az én családommal ünnepeltünk. Egész nap készülődtünk Lilussal, és délben Ferkóm is besegített az ebédszünetében, felfújt nekünk pár lufit,így feldíszíthettük a lakást. És itt jön képbe a torta. :S Nagy elhatározásom volt, hogy márpedig én szuperanyuka leszek, aki saját kezűleg süti csemetéjének a tortát, de félig-meddig befuccsoltam. Sütni akartam egy csokis-gesztenyés finomságot, amit majd mi családtagok jól befalunk, de végül a kukában landolt az egész maszlag. Mindent a recept szerint csináltam, de valahogy nem akart a tészta sikeredni, már a tortaformába sem bírtam beleönteni, mert egy nagy ragacs lett az egész. Így a kuka mélyére került. Nem volt kedvem nekifogni újra, mert fogalmam se volt mi lehetett a gond vele, és még Lilus babatortáját is meg kellett sütnöm. Na, ezt tényleg nehéz lett volna elrontani. Kicsit kidíszítve már mutatósabb, és még egész finom is volt. Lilus majdnem a felét meg is ette. :)


Azért nem akartam, hogy süti nélkül maradjunk, így Ferkóm segítségét kértem egy torta beszerzésére. Persze, hogy ma volt szünnap minden cukrászdában, de azért szerencsére sikerrel járt. :)
Lilus ma jobb formában volt, de mivel állandón cikázik a lakásban nehezebb képeket készíteni róla. Közös képünk alig lett.:)

Gyertyafújás (egy kis répadarabbal az állán, mert előtte azt evett)

Egy puszi Anyának
Egy puszi Apának
A bohóckodás nem maradhat el
Kis lufifújó

2 megjegyzés: