Van itt egy díj...

...ami némi kötelezettséggel jár, és aminek igazán illik eleget tennem, mert a húgomtól kaptam. Köszönet és puszi érte! :)

  

 A szabályokat nem tartom be maradéktalanul, mert csekély számú nyilvános követőm van (de jól esik a szívemnek, hogy annál több zugolvasóm :D ), és közülük van akinek már adtam át ilyen díjat, de nem élt vele, így nem tudom eldönteni, hogy ki lehet az aki szívesen játszana. Marad tehát a fő szabály, hogy 5 olyan dolgot áruljak el magamról, amit még nem tudnak. Liliről szeretnék írni, mert mégiscsak róla szól leginkább a blog, és kapóra is jött a felkérés, mert nagyon elhanyagoltam mostanában, pedig lett volna miről írni.

1. Úgy tűnik jó úton halad a szobatisztaság felé, mert hetek vagy inkább már hónapok óta naponta egyszer kétszer bilibe pisil. Mindenféle rábeszélés és erőltetés nélkül. Saját maga döntése volt. Egyszer már nagy dolgot is sikerült a bilibe produkálni, aminek természetesen örültünk veszettül. Rajta azt láttam, hogy kicsit kellemetlen élmény volt, de a mi kedvünkért szolidan ugyan, de örült ő is. :) Pár napja már a WC-t is elfogadja bili helyett, zokszó nélkül belepisil, ha ráültetem. Tegnap délután pedig pelenka nélkül volt itthon, és egy esetet kivéve szólt, ha rá kellett ülnie a bilire. Továbbra sem erőltetném a dolgot, de kicsit reménykedem, hogy nyár végére teljesen elfelejthetjük a pelenkázást.

2. Nagy dilemmában voltunk, hogy mikor menjen óvodába és végre sikerült döntésre jutnunk. Elvileg szeptembertől mehetne, amennyiben szobatiszta, de akkor még alig lesz 2 és fél éves, és nagyon kicsinek találjuk ahhoz, hogy rögtön berakják egy vegyes csoportba, ahol öt-hat éves gyerekek is vannak.

A következő lehetőség, hogy januárban, amint betölti a hármat, menjen át az oviba, de ennek meg sok értelmét nem látom. Miért szakítsam ki egyik napról a másikra egy megszokott közösségből.

A harmadik lehetőség, aminél maradtunk is, hogy jövő szeptemberben kezdi az ovit, mert addigra a bölcsiből már biztosan "kiöregszik". Addig meg szóljon inkább csak a játékról az élete, a korának megfelelő fejlesztést a bölcsiben és itthon is megkapja.

3. Ámulok és bámulok a beszédfejlődésén! Szeretem ahogy elnyújtja a szavak végét, az arcmimikáját és ahogyan a kezével gesztikulál.

Kedvenceim a Hááát... és a Szerintem... kezdetű mondatai és benyögései. Ha együtt használja akkor meg pláne imádom.

- Hová raktad a macidat Liluskám?

- Hááát...szerintem nem tudom! :)

Simogatja az arcom közben gügyögve kérdezi:

- Mi van te kis manóóócskaaa? :)

4. Újabb hóbortja, hogy mindenkitől puszival és öleléssel kell elbúcsúzni, olyannyira, hogy Ferkómat a wc-re is így engedi ki. Engem oda se, állandóan velem akar jönni. Sőt minket is figyelmeztet, hogy azonnal puszilkodjunk és ölelkezzünk, ha esetleg erről megfeledkeznénk a mindennapi nagy rohanásban. :) 

5. A hiszti mennyiségileg kevesebb lett (hamarabb győznek az észérvek), viszont minőségüket tekintve profi szintre fejlesztette. Ritkán jön be a teljesen figyelmen kívül hagyás stratégiája, a durva helyzetek elkerülése végett néha valamit lépni kell(ene). A hideg víz egy ideig jó megoldásnak tűnt, de a mai eset például már nagy fejtörést okozott. Következetesség vagy engedés? Néha egy kis büntetés? Nagy dilemmák mostanság! :)

5+1. Csak hogy ne legyek szabálykövető. :) Menthetetlenül APG rajongó lett a lányból. Azaz egyelőre csak Anna és Peti, mert egy könyv van meg a sorozatból, amiben Gergő még gondolatban sem létezik. :)