Lili vasárnap ezzel a verssel köszöntött engem. Ferkóm közreműködésével kinyomtatták és bekeretezték nekem. :)
Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek
lehajoltál hozzám.
Azt súgtad, hogy: drága kincsem…
s megcsókoltad orcám.
Ölelgettél, cirógattál,
ápoltad a lelkem.
Kedves szóval terelgettél
bármi rosszat tettem.
Oly sok éjjel virrasztottál,
kívánságom lesve.
Álmot hozó meséd nélkül
sose múlt el este.
Beszédre is tanítottál.
Szívesen mesélek.
Elmesélem e szép napon,
hogy szeretlek téged.
Ahogyan a barna mackók
szeretik a mézet,
édes, drága jó anyácskám
-úgy szeretlek téged
A Dédit és a Mamikat pedig ezzel a kis virággal köszöntötte, amit együtt készítettünk. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése